Dátum: 06.06.2015.
2015. június 6-án, szombaton 11 órakor a Szentatya, Ferenc pápa ünnepi szentmisét mutatott be a Koševo-i stadionban. Szentbeszédében a következőket mondta:
„Kedves testvéreim, a miseolvasmányokban többször is elhangzott a béke szava, ami kiváltképpen prófétai szó. A béke az Isten álma, Isten terve az emberiség, a történelem és a teremtett világ számára. Ám ez a terv mindig ellenállásra talál az ember részéről és a gonosz részéről. Napjainkban is a békére vágyakozás és az elkötelezettség az építésére, szemben áll azzal a ténnyel, hogy a világban számos fegyveres konfliktus zajlik. Egyfajta, darabokban vívott harmadik világháború van és a globális tájékoztatás összefüggésében érezzük a háborús légkört.
Van, aki meg akarja teremteni ezt a légkört és eltökélten gerjeszti azt, különösen azok, akik a különféle kultúrák és civilizációk közti összeütközésre törekszenek és azok is, akik a háborúkon a fegyverkereskedelemmel nyerészkednek. De ez a háború gyerekeket, nőket és időseket jelent a menekülttáborokban, erőszakos kitelepítéseket, szétrombolt házakat, utcákat és gyárakat jelent, de mindenekelőtt számtalan összetört életet. Ti ezt jó tudjátok, mert éppen itt tapasztaltátok meg: mennyi szenvedés, mennyi pusztítás, mennyi fájdalom. Ma, fivéreim és nővéreim ebből a városból újból felhangzik Isten népének és minden jóakaratú embernek a kiáltása: soha többé háborút!
Ebben a háborús légkörben, mint a felhőkön áthatoló napsugár, visszhangzik Jézus szava az evangéliumban: „Boldogok a békességszerzők” (Mt 5,29). Ez a felhívás mindig időszerű, érvényes minden nemzedékre. Nem azt mondja: „Boldogok a békességet prédikálók”, ezt mindenki megteheti, még képmutató és egyenesen álságos módon is. Nem, ellenben azt mondja: „Boldogok a békességszerzők”, akik teszik, művelik a békét. A béke szerzése az egy kézműves munka, szenvedélyt, türelmet, tapasztalatot, állhatatosságot igényel. Boldogok, akik békességet vetnek a mindennapi tevékenységükkel, magatartásukkal, a szolgálat, a párbeszéd, az irgalmasság gesztusaival. Igen, ezeket tényleg Isten fiainak fogják hívni, mert Isten békét vet, mindig és mindenütt. Az idők teljességében elvetette a világba saját Fiát, hogy békénk legyen! A békeszerzés olyan munka, amit minden nap tovább kell végezni, lépésről lépésre, anélkül, hogy belefáradnánk”.
És hogyan csinálják, hogyan készítik a békét? Erre tanít bennünket Izajás próféta: „Az igazságosságot gyakorolni, ez teremt békét” (Iz 32,17). „Opus justitiae pax”, a Vulgáta fordítás alapján, mely híres mottóvá lett, és prófétai módon XII. Piusz pápa alkalmazta: a béke az igazságosság műve. Itt is, nem egy meghirdetett, elméleti módon megfogalmazott, megtervezett igazságosság, hanem a gyakorlatban megélt igazságosságról van szó. Az Újszövetség tanítása szerint az igazságosság teljes betöltése a felebarátot úgy szeretni, mint önmagunkat. (vö. Mt 22,39; Rom 13,9) Amikor Isten segítségével követjük ezt a parancsot, mennyire megváltoznak a dolgok! Megváltoznak, mert mi megváltoztatjuk! Az a személy, az a nép, amit ellenségemnek láttam, valójában a saját arcomat hordozza, az én szívemet, az én lelkemet. Ugyanaz az Atyánk a mennyben. Tehát a valódi igazságosság azt teszi a másik személlyel, a másik néppel, amit én szeretnék, hogy velem tegyenek.
Szent Pál a szentleckében a békeszerzés elengedhetetlen magatartását írja le: „Mint Istennek szent és kedves választottai, öltsétek magatokra az irgalmasságot, a jóságot, a szelídséget és a türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza van a másik ellen. Ahogy az Úr megbocsátott nektek, ti is bocsássatok meg egymásnak”.
Íme, az a magatartás, hogy békeszerzők legyünk a hétköznapokban, ott ahol élünk. Ne áltassuk magunkat azért, hogy mindez csupán csak tőlünk függ. Így egy csalóka moralizmusba süllyednénk! A béke Isten adománya, nem mágikus értelemben, hanem ő maga, Krisztus a Szentlélek által belevési a szívünkbe és a testünkbe ezt a magatartást és így tesz bennünket az ő békéjének az eszközévé. A béke Isten adománya, mert a velünk való kiengesztelődésének a gyümölcse. Csak az, aki kiengesztelődik az Istennel, lehet a békesség szerzője.
Kedves testvéreim, kérjük ma az Urat, hogy Szűz Mária közbenjárására az egyszerű szív, a türelem, valamint az igazságosságért folytatott küzdelem és munka kegyelmét, hogy irgalmasok, békességszerzők, a béke és ne a háború magvetői legyünk. Egyedül ez az út tesz bennünket boldoggá!
