Találkozások Međugorjéban

A „Mir” Međugorje rádióállomás munkatársai műsoraikban rendszeresen vendégül látják a međugorjei zarándokokat. Íme, néhány tanúságtétel: Davor Terzić rovinji zeneszerző feleségével, Vesnával Međugorjéban töltött néhány napot. Davor már hosszú ideje jelen van a horvát zenei élet színpadán és szinte részt vett minden keresztény dalfesztiválon (Húsvétfest, Máriafest, Krapinafest és Framafest…). „Elzarándokoltunk már Marija Bistricára, Vepricre, és immár hetedik vagy nyolcadik alkalommal vagyunk itt Međugorjéban. Minden évben törekszünk arra, hogy időt szánjunk önmagunkra is. Munkánk a zenéhez kapcsolódik, belőle élünk. Eljövünk, hogy megköszönjük Istennek mindazt, amit az elmúlt évben adott. Itt teljesen feltöltődünk” – mondja a Terzić házaspár.
A „Hallom, hiszem, látom” zágrábi alapítvány utazást és zarándoklatot szervezett a testi fogyatékos fiatalok és egyetemisták részére. Međugorjei zarándoklatuk alkalmával meglátogatták az imádságos helyszíneket és részt vettek az imaprogramon. A vak egyetemista lány, Martina Belić kiemelte, hogy a legnagyobb kihívás számára a Jelenések hegyére való feljutás volt. „Mindig szép élmény számomra. Fizikailag fárasztó, de lelki békét érzel, és azt, hogy te is áldozatot hozol valamiért!”
A rádió vendége volt Andrea Bianco a negyvenegy éves észak-olaszországi Bolzanaból származó zarándok, aki megosztotta velünk élettörténetét. Másodéves egyetemistaként súlyos közlekedési balestet szenvedett, melynek során elveszítette látását. Hiszi, hogy Isten kegyelmének köszönhetően élte túl a szerencsétlenséget. Nős, négy gyermeke van. Feleségével együtt rózsafüzéreket készítenek, melyeket a zarándokoknak ajándékoznak, és már évek óta barátaikkal együtt zarándoklatokat szerveznek Međugorjéba. „Ifjúságom hasonló volt a többi fiataléhoz. Mindenem meg volt, barátnő, pénz. Egyetemista voltam. A lelki dolgokkal nem foglalkoztam. A szórakozás volt a legfontosabb számomra. Egyszer csak az életem teljesen megváltozott. Egy nap, amikor barátnőmmel, Larával a kirándulásról mentünk hazafelé, egy teherautó előzésekor neki csapódtunk egy fának. A barátnőm nem sérült meg, én azonban súlyos sérüléseket szenvedtem. Repülőgéppel szállítottak a bolzani kórházba. Nagycsütörtök volt, így kevesen dolgoztak. Átirányítottak a veronai kórházba, ahol sebészi beavatkozást végeztek el rajtam. Egy fiatal orvos foglalkozott velem, aki éppen akkor veszítette el testvérét egy autóbaleset következtében. Megműtött. Húsz napon keresztül kómában voltam. Egy vérrög összeroncsolta a szemidegemet és elveszítettem látásom.” Ezt hosszú harc követte, kórházba járás és különböző vizsgálatok. Majd őszinte vágy ébredt szívében a kiengesztelődés szentsége után. Később részesült a bérmálás szentségében is. Három év után házasságot kötött Larával.
Elmondta, hogy éveken át sok pozitív és negatív történetet hallott Međugorjéról. 1998-ban zarándokolt el először Međugorjéba, melyet lelki gyümölcsök követtek: „Itt az eget tapasztaljuk meg, Mennyei Édesanyánk határtalan irgalmát. Újjászületve térünk haza Međugorjéból, megújultan, máshogyan, készen arra, hogy újra meglátogassuk a kegyelem e helyét” – mondta Andrea, aki azóta évente kétszer látogat el Međugorjéba.
Loky Flanagan ír származású afrikai misszionárius is megosztotta velünk tanúságtételét, aki Malavijából érkezett. A Mary's Meals egyesülettel való élménye hozta el Međugorjéba – mely Međugorje gyümölcseként naponta kb. 400 000 gyermeknek ad táplálékot Afrikában. 2003-ban részt vett a papi lelkigyakorlaton, mely hihetetlen lelki gazdagsággal ajándékozta meg. „Međugorje segített abban, hogy legyen hitem és reményem Istenben. Bátorságot ad ahhoz, hogy folytassam papi munkámat. Sokkal békésebb vagyok. Az emberekkel való találkozás, a gyóntatás sokat jelent számomra. Nem mondhatom, hogy állandóan követem a međjugorjei eseményeket, de van Szűzanya üzeneteit tartalmazó könyvem” – mondta Loky atya, aki azt tervezi, hogy jövőre is ellátogat Međugorjéba. (photo)