Aldo Cavalli érsek, a međugorjei plébánia különleges feladatokkal megbízott apostoli vizitátorának húsvéti üzenete

Sokszor kérdezik tőlem: Az apostolok fizikailag látták-e a feltámadott Jézust? Találkoztak-e vele? Ettek-e vele? Látták-e őt? Hallották-e őt? Megérintették-e? Látták őt feltámadottként a kínszenvedés sebeivel, de már a szenvedés gyötrelme nélkül. Látták őt, a saját szemükkel látták. És mi? Mi nem látjuk Jézust fizikailag. Nem érintjük meg. Nem eszünk vele. Hogyan láthatjuk őt?

Nekünk és az apostoloknak egyetlen nagy alapelvünk van arra, hogyan lássuk és értsük Jézust: a Szentlélek. A Szentlélek nélkül az apostolok nem írták volna le azt, amit az élő és feltámadott Jézusról írtak. A Szentlélek nélkül az apostolok nem hirdették volna Jézust, és azt, amit tett és mondott. A Szentlélek nélkül nem értették volna meg, hogy az Atyaisten a meghatározott időben, az idők teljességében elküldte Fiát: aki Szűz Máriától született. A Szentlélek teljesen megváltoztatta őket pünkösdkor, ott született meg az Egyház. A pünkösd pedig azt jelenti: a Szentlélek bennük, a Szentlélek bennünk. Így érthető meg Szent Pál is, amikor azt írja: senki sem mondhatja, hogy »Jézus az Úr«, »Jézus a Krisztus«, »Jézus az Isten Fia«, ha a benne lévő Szentlélek nem mondja: »Ő az Úr«. Amikor az apostolok halászat közben meglátták azt az embert a tó partján, János azt mondta: »Az Úr az« – a Szentlélek nélkül ezt nem tudta volna kimondani.

Mi a Szentlélekben látunk. Látjuk a feltámadott Urat az Eucharisztiában. A Szentlélek és az élő Jézus szavai által átváltoztatott kenyér és bor az Ő jelenlétének jele, jelenlétének valósága. Valóban, amikor megszentelem a kenyeret és a bort, és oda nézek – mit látok? Kenyeret. Mit eszem? Kenyeret. Mit látok? Bort. Mit iszom? Bort. Mit mondok? Én Uram és én Istenem – a Szentlélekben. Ezután eléd lépek, nyújtom neked a szent ostyát, és azt mondom: »Krisztus Teste«, te pedig a Szentlélekben azt mondod: »Ámen«, ami azt jelenti: »Uram, hiszek és ragaszkodom Hozzád«.

A Szentlélekben értjük meg az Ő jelenlétét az Eucharisztiában. A Szentlélekben értjük meg az Ő jelenlétét a Bibliában. A Szentlélekben értjük meg az Ő jelenlétét a keresztségben. A Szentlélek az, aki e jel és e szavak által megtestesíti az Úr Jézus Krisztust, mi pedig látunk. A Szentlélekben házasodsz meg, és válsz Jézus Krisztus és az Egyház láthatatlan egységének látható jelévé. A Szentlélekben történt, hogy, amikor fiatal voltam, hogy a püspök lehívta a Szentlelket, rám tette a kezét és elmondta az imádságot – a Szentlélekben formált át engem.

A Szentlélekben fogjuk Őt látni a mennyben olyannak, amilyen. De a Szentlélekben élünk itt is, és éljük át újra az Ő jelenlétét. Éljük és újra átéljük az Eucharisztiát: ünnepelve Jézus halálának és feltámadásának emlékezetét. De Ő csak egyszer halt meg. Csak egyszer támadt fel. Az emlékezet az Ő halálának és feltámadásának jelenvalóvá tételét jelenti itt. Látom Őt, jelenvalóvá teszem, majd azt mondom: »Én Uram és én Istenem«. Íme, az Úr Jézus valóságos és igaz jelenléte közöttünk.

Boldog Húsvétot! Boldog Húsvétot mindenkinek! És adja meg nekünk a Szentlélek, különösen a húsvét vigíliájának éjszakáján, hogy meglássuk a feltámadt Urat. Boldog Húsvétot mindenkinek!