FOTO: Úrnapi körmenet az Oltáriszentséggel Međugorje utcáin

Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepén, Úrnapján, június 4-én, csütörtökön Aldo Cavalli érsek, a međugorjei plébánia különleges feladatokkal megbízott apostoli vizitátora volt a főcelebránsa az ünnepi szentmisének, amelyet a međugorjei Szent Jakab templom szabadtéri oltáránál mutattak be. A szentmisét az Úrnapi körmenet követte a Legméltóságosabb Oltáriszentséggel Međugorje utcáin.

A szentmisén számos pap koncelebrált. Homíliája kezdetén mons. Cavalli elmondta, hogy az Úrnapja főünnepét évszázadok óta csütörtökön üljük meg, hogy hittel és erőteljes élettel tanúságot tegyünk Nagycsütörtökről, és megemlékezzünk arról, amikor Jézus bemutatta az első szentmisét.

„Az Eucharisztia meghatározása a kezdetekig nyúlik vissza, és teljesen megegyezik a Katolikus Egyház Katekizmusában ma is érvényes definícióval. Az Eucharisztia az Úr Jézus Krisztus jelenléte. Valóságos jelenlét. Igazi jelenlét. Lényegi jelenlét. Testében, vérében, lelkében és istenségében, a kenyér és a bor színe alatt” – mondta mons. Cavalli, majd így folytatta: a kenyér és a bor a Szentlélek közreműködése által és Jézus az utolsó vacsorán kiejtett szavai által már nem dolgok, hanem Jézus Krisztus valóságos és igazi jelenlétévé válnak a kenyér és a bor színe alatt.

„Újra és újra megismétlem, mert annyira jelentős és sokatmondó az, amit az arsi plébános ír le naplójában: az emberek nem jártak templomba, de egy este mégis belépett egy parasztember. Írástudatlan és földtől koszos volt. Leült a templom hátsó részében, és a tabernákulumot nézte. Egy órát, két órát, a tekintete a tabernákulumra szegeződött” – mondta Cavalli érsek. „Amikor a plébános megkérdezte a parasztembert, hogy mit csinál, ő így válaszolt: ’Én nézem Őt, és Ő néz engem.’”

Cavalli érsek elmondta, hogy amikor erről beszél, mindig a Mladifest jut eszébe, amikor augusztusban 40-50 ezer fiatal érkezik Međugorjéba, akik részt vesznek az esti szentmisén és szentségimádáson.

„50 ezer ember teljes csendben. Ő néz engem, én nézem Őt. Ő szól hozzám, én beszélek Hozzá” – zárta homíliáját mons. Cavalli. A szentáldozás után úrnapi körmenet következett Međugorje utcáin, amely végül visszatért a szabadtéri oltárhoz, ahol a hívők csendben és imádásban voltak jelen a Legméltóságosabb Oltáriszentség előtt. Végül a međugorjei plébániai vikáriusa, fra Josip Stanić szentségi áldásban részesítette a jelenlévőket.