Véget ért a zarándoklatszervezők lelki gyakorlata

A zarándoklatszervezők, a béke központok, valamint a Međugorjéhoz kapcsolódó imacsoportok és karitatív közösségek vezetőinek 31. nemzetközi lelkigyakorlata hétfőn, január 9-én vette kezdetét Međugorjéban, és 2026. március 13-án ért véget.

Ezen a lelkigyakorlaton mintegy kétszázan vettek részt 29 országból: Olaszországból, Szlovákiából, Csehországból, Hollandiából, Írországból, az USA-ból, Angliából, Spanyolországból, Puerto Ricóból, Argentínából, Kolumbiából, Salvadorból, Szlovéniából, Ukrajnából, Litvániából, Belgiumból, Kanadából, Franciaországból, Lengyelországból, Svájcból, Ausztriából, Németországból, Romániából, Mexikóból, Oroszországból, Libanonból, Nicaraguából, Horvátországból, valamint Bosznia-Hercegovinából.

„Mindannyian vezetők vagytok, nagy küldetésetek van. Abban a helyzetben lenni, hogy vezethetsz valakit, félelmetesen nagy küldetés; abban a helyzetben lenni, hogy valakit eljuttathatsz valahová, nagy küldetés. Ti a miénkhez, ferencesekéhez hasonló küldetésben jártok – embereket vezettek! Ez pedig Isten hatalmas ajándéka. Ha megértjük, hogy így vagy úgy mi magunk is vezetve vagyunk, ha megértjük, hogy a kegyelem vezet minket egy életen át, akkor egyszerűbb megértenünk a saját szerepünket is: tanítványnak lenni. Tanítványnak lenni azt jelenti, hogy nem tarthatod meg magadnak, amit felismertél, megtapasztaltál és láttál, hanem meg kell osztanod azt másokkal” – mondta fra Jozo Grbeš, a hercegovinai ferences rendtartomány tartományfőnöke, aki a lelkigyakorlat utolsó napján szólt a résztvevőkhöz hivatásukról és Međugorjéról,

„Međugorje egy új életmódot fejleszti ki bennünk: a bizalom, a figyelmes hallgatás és az önátadás életét – hogy az ember engedi, hogy a kegyelem, az Úr vezesse őt. Azt hiszem a legtöbb emberben az a közös, hogy amikor Međugorjéba érkezik, itt biztonságban érzi magát a nagyon bizonytalan világ ellenére is. Az emberek vágynak egy helyre, egy időre és olyan emberekre, akik körében biztonságban érezhetik magukat. Međugorje a csend ajándéka. Itt az ember megtanul hallgatni, és amikor megtanul hallgatni, akkor Isten szól hozzá, mégpedig igen mélyen. Međugorje megmutatja nekünk, mi a fontos az életben – ez pedig életünk egyik leglényegesebb kérdése: különválasztani azt, ami fontos, attól, ami nem az. Međugorje olyan hegy, amelyre minden embernek szüksége van a találkozáshoz. Mindannyiunknak fel kell kapaszkodnunk valahová, hogy találkozzunk az Úrral. Végezetül pedig Međugorje a Szűzanya, aki visszavezet minket a kezdetekhez. Amikor nemrég megkérdeztem az egyik látnokot, össze tudná-e foglalni a Szűzanyát egyetlen szóban, azt felelte, igen: Szeretet. Erre én feltettem magamnak a kérdést: vajon mi bele tudnánk-e sűríteni a saját életünket ebbe az egyetlen szóba: szeretet?” – mondta fra Jozo, majd azt tanácsolta a jelenlévőknek, hogy szakítsanak időt a csendre és a beszélgetésre a međugorjei idős emberekkel, akik elmondják majd nekik az igazságot.”

„Ebben az évben sokan lesznek Međugorjéban; vezessétek vissza őket a kezdetekhez, az eredeti üzenetekhez, a forrás szeretetéhez, mert ez az, ami Međugorje valójában. A Szűzanya szeretetével és kegyelmével segít az embereknek – az élet nehézségein keresztül – eljutni Hozzá” – mondta fra Jozo Grbeš a lelkigyakorlat utolsó napján, melynek előadója a međugorjei plébános, fra Zvonimir Pavičić volt.

A međugorjei plébániatemplom imaprogramján való részvétel mellett a 31. nemzetközi lelkigyakorlat résztvevői – zarándoklatszervezők, a béke központok, imacsoportok és karitatív közösségek vezetői – imádkoztak a Križevacon és a Jelenések hegyén is. Naponta részt vettek szentségimádáson, előadásokon és közösségi programokon. A lelkigyakorlat záró szentmiséjét Aldo Cavalli érsek, a međugorjei plébánia különleges feladatokkal megbízott apostoli vizitátora celebrálta.