Dátum: 08.05.2021.
„Kedves testvéreim, most a koronavírus járvány idején imádkozzuk a rózsafüzért és hívunk mindenkit, akik szeretnének velünk imádkozni, hogy otthonukból egyesüljenek velünk ebben az imádságban, különösen is kérve a Boldogságos Szűz Mária és Szent József közbenjárását. Az örvendetes rózsafüzérről elmélkedünk, Jézusra és Máriára, örömünk forrására függesztve tekintetünket. Imáinkban elkísér bennünket Assisi Szent Ferenc tanúságtétele és Szent Brigitta imája” – mondta 2021. május 4-én este Međugorjéban a rózsafüzér ima elején Luigi Pezzuto, Bosznia-Hercegovina apostoli nunciusa.
A rózsafüzér után mons. Pezzuto folytatta az esti imaprogramot és szentmisét mutatott be 19 pappal együtt a Szent Jakab templom szabadtéri oltáránál. Szentbeszédében szólt Krisztus békéjéről és feltette a kérdést: Amikor kimondjuk a béke szót, mit értünk alatta?
„Általában azt gondoljuk, hogy a béke az aggodalom, a szenvedés, a nehézség hiányát jelenti, tehát mindannak hiányát, ami elveszi a békét és szorongást okoz. Amikor nincsenek ilyen problémák az életünkben, akkor azt mondjuk: 'Íme, ez a béke!' Ez a béke emberi elképzelése és földies felfogása, de ez nem az a béke, amelyről Jézus beszél a mai evangéliumban. Jézus így kezdi beszédét: 'Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek.' Ezzel tudtunkra adja, hogy az a béke, amelyet Ő ad, az nem az a béke, amelyre mi gondolunk. A szenvedés, a fájdalom hiánya az emberi értelemben vett béke, de a tapasztalat azt mondja, hogy az ilyen fajta béke nagyon ritkán létezik” – mondta mons. Pezzuto,miközben kihangsúlyozta, hogy létezik más béke is, amely adatik számunkra, de ezt a békét csak Jézus adhatja nekünk.
„Ez a béke a szívünk mélyén lakozik. Amikor olyan helyzetbe kerülünk, amely aggodalommal és nehézségekkel teli, szenvedésünk általában elveszi a derűnket, a békénket, de ha a problémára, fájdalomra, szenvedésre Jézussal együtt tekintünk, akkor Ő velünk együtt hordozza keresztünket. Annak tudatában kell élnünk, hogy nem vagyunk egyedül a szenvedésben, hanem Jézussal vagyunk közösségben, akiből az igazi béke fakad. És ez a béke sokkal nagyobb és csodálatosabb, mint az emberi, földi béke, amely a szenvedés és a nehézség hiányát jelenti” – mondta mons. Pezzuto, majd feltette a kérdést: „Hogyan lehetségesszenvedésben és fájdalomban élni, de közben érezni a szív mélységes békéjét?”– majd megmagyarázta, hogy ez lehetséges „hisz, Jézus velünk van!“
„A keresztre feszített Jézust kell szemlélnünk, Jézust kell néznünk, az Ő fájdalmát miközben keresztjét hordozta, és ez a kereszt nemcsak Jézusé volt, ez a kereszt a mi keresztünk Jézus keresztjében. Ha van hitünk, akkor nem kell félnünk semmitől, ami megtörténhet az életünkben” – mondta mons. Pezzuto szentbeszédének végén, megemlítve a pandémiát is, amely olyan tényező lehet életünkben, amely elveszi a békét.
„Aggódunk. Nyugtalanítanak bennünket a hírek, de ez most olyan pillanat, amikor fel kell ébreszteni a hitünket. Nem vagyunk egyedül. Ebben a nehéz helyzetben nem szabad azt mondanunk: 'Hol van az Isten?' Nem kell ezt mondanunk! Inkább azt kell mondanunk, hogy Isten sokkal inkább jelen van ebben a szenvedésben, mintha nem lenne ez a szenvedés, de ez nem azt jelenti, hogy az imádságban nem kérhetjük az Urat, hogy szabadítson meg bennünket a fájdalomtól, a szenvedéstől, a pandémiától“ – mondta az apostoli nuncius, megemlítve a végén azt is, azért is jöttünk ide, hogy kérjük az Úrtól, szabadítsa ki a világot ebből a helyzetből és hogy „ezen a Mária-kegyhelyen buzgón kérjük Máriát, a Béke Királynőjét, járjon közben értünk Fiánál, segítsen nekünk ebben a helyzetben“.
A szentmise végén fraMarinkoŠakota, Međugorje plébánosa megköszönte a nuncius látogatását.
