Drága gyermekek! Ma is az imára hívlak benneteket. Mindennapi kapcsolatotok legyen az imával. Az ima csodákat tesz bennetek és általatok, ezért gyermekeim, legyen az ima öröm számotokra. Akkor az élethez való viszonyotok mélyebb és nyitottabb lesz és megértitek, hogy az élet ajándék mindnyájatok számára. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.
Elmélkedés a 2013. szeptember 25-i üzenetéről
A Szűzanya újra imádságra hív bennünket. Azt szeretné, hogy az imádság lelkünk mindennapi táplálékává váljon, úgy ahogyan naponta többször is – legalább három alkalommal – tápláljuk testünket. Érdekes, hogy enni nem felejtünk el, az imádságot azonban elfelejtjük. Miért felejtünk el imádkozni? Mert az ima, lelkünk tápláléka nem olyan fontos, mint a testünk tápláléka. Mert nem szeretjük úgy Istent, ahogyan szeretjük a testi, az anyagi táplálékot. Mert nem szeretettünk bele Jézusba. Mert érdekből imádkozunk, csak valamiért. Mert nem fedeztük fel, hogy az ima belső szükségletünk, – szükségünk van arra, hogy Istennel legyünk, a legjobb barátunkkal… Ha valaki megkérdezi, miért nem imádkozunk, akkor mindjárt számtalan okot tudunk felsorolni. Akartunk, de nincs időnk… vendégek jönnek… dolgozunk… a televízió… imádkoztunk volna az este, de már nagyon fáradtak voltunk… Mennyire mentegetjük magunkat és hangoztatjuk, hogy szeretünk imádkozni, az igazság azonban az, hogy túl gyengék vagyunk… hogy elmulasztjuk… hogy különböző tolvajok lopják el az imaidőnket: a televízió ellopja az imára szánt időnket… a számítógép és különböző butaságok a nap folyamán érdekesebbekké és fontosab-bakká válnak számunkra az Istennel való találkozásnál és a lelki tápláléknál… Lehet, hogy imádkozunk pár napig, aztán elfáradunk és abbahagyjuk, mert nehéz imádkoznunk.
A Szűzanya azonban azt szeretné, hogy minden nap imádkozzunk. Gondoljunk csak arra, hogyan kezdjük a napot: Legelőször, reggel kire, mire gondolsz? Mit csinálsz először? Gondolsz-e az imára? Imával kezded-e a napot? Vagy…? Hogyan alakul a napod? Eszedbe jut-e, hogy öt percet Istennel legyél, hogy imádkozz? Lehetséges, hogy este imádkozol, amikor befejezed a munkát? Vagy akkor már a fáradtság legyőzi imádkozni vágyó gyenge akaratodat? Nézz szembe önmagaddal: a 24 órából hány percet szentelsz Istennek, az imára? Lehet, hogy korábban imádkoztál, de abbahagytad, mert azt gondoltad, nem éri meg. Imádkoztál egészségért, sikerért, a családi békéért, de imádságod nem talált meghallgatásra, ezért abbahagytad. Ne valamiért imádkozz, azért, hogy kapj valamit, hanem Isten iránti szeretetből imádkozz, szeretetből, hogy Istennel, Jézussal legyél, hogy lelkileg növekedj, hogy Jézushoz egyre hasonlóbbá válj, az Ő gondolkodás- és látásmódjához egyre inkább a tiéd legyen. Mostantól kezdve azért imádkozz, hogy hited, reményed és szereteted erősebb és tüzesebb legyen. Ma estétől fogva kezdj el szívvel, szeretettel, örömmel és hálából imádkozni. Hogyan lehet örömmel imádkozni? Íme, itt egy példa: Adj hálát! Adj hálát Istennek mindenért! Így imádkozz: Istenem, köszönöm neked… hála neked mindenért… az életért, minden emberért, családom tagjaiért, teremtményeidért, a virágokért, a madarakért, a fákért… Adj hálát szívből és nem kell sokáig várnod, érezni fogod, hogy bensőd megváltozik, felébred benned az öröm… A Szűzanya az ilyen ima gyümölcseiről beszél. Az ima egyik gyümölcse a csoda, a bennünk és általunk történő csoda. Milyen csodáról van szó tulajdonképpen? A legnagyobb csoda felfedezni azt, hogy minden teremtmény csoda! Minden virág csoda! A kicsi, ma született gyermek csoda! Minden ember csoda! Az egész világmindenség csoda! Érezni fogod és meg fogod érteni, mint Mária, hogy Istennek semmi sem lehetetlen… Meg fogod tapasztalni, hogy életed elkezd változni és megváltoznak családtagjaid… Egyszerűen imádkozz! Kezdj el imádkozni, most, ebben a pillanatban! Ezt mond: köszönöm, Jézusom, köszönöm neked…
(forrás: medjugorje.hr,
fordította: Sarnyai Andrea)